Az első rész, elég érdekes. Mikor megláttam, azt hittem valami felturbózott Sailor Moon féle sorozatott kapunk, hogy a hatalmas csodaharcos majd minden részben lenyom egy-egy nagyon erős, nagyon ronda, nagyon gonosz szörnyet. Ennyit az előítéletemről, mert erről szó sincsen. Az első rész tulajdonképpen a végkifejlet. Az anime azt mutatja meg, hogyan jutottunk el idáig. Főhősünk Guts történetét kapjuk kézhez ebben a nagyszerű mesében. A sötét középkorban járunk, adott két hatalmas ország, amelyek már száz éve háborúban állnak egymással. Guts egy katona, aki ebben a világban mint zsoldos keresi meg a mindennapi betevőjére valót. Most kicsit ugornék, hogy ne legyen túl sok a spoiler. Csatlakozik egy nagyon fiatal emberekből álló sereghez, amely a �The Band of the Hawk� nevet viseli. Itt eleinte nem kedvelik, de képességeinek köszönhetően gyorsan feljebb mászik a ranglétrán. A csapat vezetője Griffith, aki páratlan harcos, stratéga és igazi szépfiú is egyben, elég komoly célt tűzött ki maga elé, amelyért bármire képes. Ő saját országot szeretne. Ez azért elég merész egy szegénységben felnőtt jobbágysráctól nem? Szerinte nem. Valójában minden adott is, célja eléréséhez, hiszen a háborúhoz nagyon ért, lassan ők lesznek az ország első számú hadserege, a király nagyon kedveli az ifjú hadvezért és teljesen véletlenül adott a gyönyörű királylány is, aki elolvad, ha meglátja a hosszú hajú, kék szemű férfit. Ez eddig mind szép és jó, semmi speciális nincsen benne. Ami nagyon fontos, azok az apró részletek. Emellett az anime nem igazán rejti el előlünk a háború borzalmait sem. Bővelkedik csatajelenetekben, ahol ugyebár patakzik a vér. Ez volt a másik, ami nagyon megfogott, hogy nem rugaszkodik el a történet a valóságtól. Minden olyan, amilyennek lennie kell, persze csak egy darabig. Később feltűnnek hatalmas démonok, és nagyon bonyolódni fog a történet. Addig nincs is baj, amíg igazi lovagregényként folyik a történet, ember ember ellen, kard kard ellen. Persze ahogy egyre feljebb és feljebb jutnak, nem csak az ellenséggel kell megküzdeniük a csatamezőn, hanem érdekes furakodás kezdődik a királyi udvarban is. Itt már nem olyan nemes eszközökkel biztosítják az előre haladásukat. Aki keresztbe próbál tenni, azt félreállítják, ebben is a valósághűség, ami igazán sokkoló tud lenni. Nos, nagyjából felvázoltam mindent, még annyi maradt ki, hogy a karakterek is igencsak valóságosak, és igen sokszínűek. Néha tényleg úgy érzem, hogy tudom, mit gondolnak a karakterek, és ettől eléggé kiszámíthatóak, mint az igazi emberek. Ez nagyon fontos szerepet játszik az egész történet alatt, hiszen az emberek gyengék, az érzelmeik könnyen magukkal ragadják őket.
Igyekeztem egy poént sem lelőni. Tudnotok kell, hogy a képi megjelenítés elég durva. Végtagok repkednek, patakzik a vér. Emellett viszont van egy olyan mész mondanivalója az egész műnek, amiért érdemes megnéznie azoknak is ezt az animet, akik nem szeretik az erőszakosabb alkotásokat is. Amit feljebb írtam, az csak nagyvonalakban a történet, lehet még jobban is boncolgatni a dolgot. Szól az emberek kapcsolatáról, arról, hogy mi a barátság, mi lehet belőle, és főleg arról, hogy ember képes-e megváltoztatni a saját sorsát.
AJÁNLOM AZ OLDALT
